Demeczky Mihály (1883-1943)

Apja: Demeczky János (1852-1895)

Anyja: Holecskó Róza (1858-1941)

Felesége: Simacsek Teréz (1891-1945)

Gyermekei:

Stefánia (1907-1934)

Mihály (1909-1925)

József (1911-1991)

† Ferenc (1913-1913)

Családfa: III. tábla

1883. június 6-án született Kassán Demeczky János és Holecskó Róza negyedik gyermekeként, keresztelőjére június 9-én került sor a Szent Erzsébet-székesegyházban, ahol a Mihály, Árpád, János neveket kapta. Keresztszülei: nagybátyja, Demeczky Mihály (akkor még csak) „gimnáziumi tanár úr”, és Sikorszky Mária „kisasszony” voltak.[1]

Igen valószínű, hogy az elemi iskolát a Kovács utcai fiúiskolában[2] kezdte el, sajnos azonban az első három évről forrás hiányában nincs adatunk. A 4. osztályt mindenesetre egészen jó eredménnyel zárta. A négy elemi elvégzése után a polgári fiúiskolába íratták be szülei. Itt ugyan a 2. osztályt ismételnie kellett, illetve 4. és 5. osztályban is javítóvizsgára kényszerült, azonban az, hogy testvéreivel ellentétben be tudta fejezni a polgári fiúiskolát, elég nagy eredménynek tűnik. [3]

 

Elemi iskola:

 
Kovács utcai fiúiskola
Évfolyam
[1889/1890]
[1890/1891]
[1891/1892]
1892/1893
Osztály
I.
II.
III.
IV. B)
Magaviselet
n.a.
n.a.
n.a.
2
Szorgalom
n.a.
n.a.
n.a.
3
Általános
osztályzat
n.a.
n.a.
n.a.
elsőrendű

(Magaviselet: 2 = jó, szorgalom: 3 = változó.)

 

Polgári fiúiskola:

 
Polgári fiúiskola
Évfolyam
1893/
1894
1894/
1895
1895/
1896
1896/
1897
1897/
1898
1898/
1899
1899/
1900
Osztály
I. B)
II. A)
II.B)
III.
IV.
V.
VI.
Magaviselet
szabályszerű
3
3
3
3
3
2
Általános
osztályzat
elégséges
5
4
4
5
5
3
Jegyzet
 
osztály ismétlésre utasítva
 
 
Javító
Vizsgálatot
tehet
javító
vizsgálatra bocsáttatik
 

(Magaviselet: 2 = jó, 3 = tűrhető. Általános osztályzat: 3 = jó, 4 = elégséges, 5 = elégtelen.)

 

16 éves korában már verseket írt, sőt odáig merészkedett, hogy beküldött egyet a Felsőmagyarország című helyi lapnak. Hiba volt? A lap szerkesztője nemcsak a vers minőségéről nyilatkozott lesújtóan, de a helyesírását pellengérre állította:

 

Demeczky Mihály a m. kir. állami polg. Iskola V. oszt. tanulója, forgács-utcza 45. – Ime kiirtuk teljes czímét és jellegét. Ezt azért tettük, hogy a magyar irodalom tanára haladéktalanul írjon be önnek egy szekundát, azért mert ily hallatlanul rosz versek irásával fecsérli el a drága időt. Hogy a szekundának néma alapja legyen, ideiktassuk az utolsó versszakot a helyesirási hibákkal egyetemben:

 

Ez alatt a
Hold sugara
Elő kerül
Felhők közül;
És tekint le
A vidékre,
De megfázva
Bujjik visza.”[4]

 

Igen valószínűnek tűnik, hogy ez idő tájt egy amatőr színjátszókörnek is tagja lehetett.

Mükedvelői színi előadás Szepsiben. A szepsii árvaház alapja javára 1901. évi Január 5-én a szepsii városház nagytermében szinre kerül „Házasítók”. Vigjáték 3 felvonásban, írta Berczik Árpád. Közremüködnek: Hokky Emma ki[s]asszony, Gócs Emma kisasszony, Seffer Miklósné urnő, Szluka Dezső ur, Dienes István ur, Mazanek Berta kisasszony, Meres Vendel ur, Vargofcsik Boró kisasszony, Fink Anna kisasszony, Demeczky Mihály ur, dr. Halmy István úr, dr. Halmy Károly úr, Gócs Gábor, Kovács Anna kisasszony. Előadás után tánczmulatság.”[5]

Az 1908-1912 között magántanulóként végzi el a kassai állami felső kereskedelmi iskolát, ahol 1912-ben érettségizik[6], majd ezt követően postatiszti alap- és szakvizsgát tett. Szakmai képzettségéről annyit tudunk, hogy Hughes[7] gépkezelési vizsgát és különböző irányítási vonalvizsgákat tett. Gyakorlati idejét valószínűleg Ungváron töltötte[8], 1902-ben már az ottani postahivatalban találjuk.[9]

 

Az 1883-ban született kassai illetőségű állításkötelesek kassai sorshúzásán 1904. január 22-én a 114. sorszámot kapta.[10]

Hivatalnoki pályafutása 1904-ben indul, a „m. kir. posta, távirda és távbeszélő elnökigazgatója” májusban, mint posta- és távirda-segédtisztjelöltet nevezi ki a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű posta- és távirda-segédtisztté.[11] 1905-ben e minőségében a kassai magyar királyi posta- és távirdaigazgatóság kassai 2. számú postahivatalánál szolgál.[12] 1906-1907 között a kassai magyar királyi posta- és távirdaigazgatóságnál segédtiszt.[13] 1910-ben megkapja a polgári jubileumi keresztet.[14]

1907. július 4-én Kassán köt házasságot Simacsek Terézzel.[15] Felesége akkor már állapotos első gyermekükkel, Stefániával, aki 1907. december 7-én születik Kassán.[16] Rá két évre, 1909 november 18-án érkezik Mihály[17], majd 1911. december 31-én, József[18], végül 1913 július 13-án Ferenc[19], aki azonban csak egy hetet ér meg, július 21-én meghal bélhurutban[20].

Az 1910. június 1-én megtartott országgyűlési képviselőválasztáson Kassán, az I. szavazatszedő bizottság előtt Dr. Éber Antalra, a kassai (Függetlenségi és 48-as) Justh-párt jelöltjére adja le szavazatát.[21]

1908-1913 között segédtiszt[22], 1913 márciusától[23] 1915-ig segédellenőr[24], 1915 májusában nevezi ki posta- és távirdatisztté a m. kir. posta- és távirdavezérigazgató,[25] 1916-1918 között a kassai 2. számú postahivatalnál tevékenykedik e tisztségben.[26] 1918 március 1-től 2600 koronás fizetési osztályba lép elő.[27] Az első világháború végén hazafias magatartása miatt a csehek Kassáról kiutasították[28], ezért Egerben telepedett le családjával, ahol folytatni tudta postahivatalnoki pályafutását. (1921-ben a Széchényi utca 45. szám alatt laktak.[29])

Mihály fiát viszont a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai alreáliskolában taníttatta, aki a budapesti Bocskai István főreáliskolában folytatta volna, ha idő előtt meg nem hal. Ifjabb Demeczky Mihály hosszú betegség után, 1925. december 20-án, 17 évesen hunyt el idült vesegyulladásban a Budai Helyőrségi Kórházban (Alkotás u. 25.).[30]

1927-ben az egri 1. számú postahivatalnál főtiszt.[31] 1927 augusztusában – 186. rangsorszámmal – helyezik Budapestre[32], ekkor költözött fel családjával és anyósával a fővárosba, első budapesti lakásuk a Fő utca 80. szám alatt volt.[33] 1928-ban a budapesti 72. számú postahivatalnál főtiszt (VII., Keleti pályaudvar).[34]

 

Erdélyi Mór - A budapesti 72. postahivatal, 1912-1925
forrás: postamuzeum.hu

Ugyanebben a tisztségben találjuk 1929-31 között a budapesti magyar királyi postaigazgatóság 741. számú postahivatalánál (VII., Keleti pályaudvar, indulási oldal).[35] 1932-ben, úgy tűnik, áthelyezik, ekkor már a budapesti 2. számú postahivatalban dolgozik (II. Fő u. 6.).[36] 1933-ban nevezi ki a kereskedelemügyi miniszter a m. kir. posta forgalmi szakában postafelügyelővé a VIII. fizetési osztályba.[37] Ezután ebben a beosztásban dolgozik, 1941 januárjától főfelügyelői címmel és jelleggel[38], majd júliusban postafőfelügyelővé nevezik ki a VII. fizetési osztályba[39], mely tisztséget nyugdíjazásáig betöltötte[40]. 1942 áprilisában 197/b. rangsorszámmal nyugdíjazzák[41]. 1942. június 19-én, mint nyugalmazott postafőfelügyelő „négy évtizeden át kifejtett közhasznú és buzgó szolgálatáért” miniszteri elismerésben részesül.[42]

1934-ben veszíti el egyetlen leánygyermekét, Stefániát, aki akkori nevén tüdőgümőkórban, azaz TBC-ben halt meg.[43]

Egy 1937-es forrás szerint „igen ügyes rajzoló. Tollrajzaival művészi körökben is feltűnést keltett.”[44]

1940. május 23-án betörtek Szalag utca 14. szám alatti lakásába, az erről beszámoló újsághír anyagi viszonyaira is rávilágít.

„Csütörtök éjjel betörök jártak Demecky Mihály postafelügyelő Szalag-utca 14. szám alatt lévő lakásában. A betörők álkulccsal hatoltak be a lakásba, ahonnan többezer pengő értékű ruhaneműt, szőrmét, és ékszert vittek el.”[45]

1943. április 13-án hunyt el otthonában (szívkoszorúér rögösödésben)[46], április 18-án temették el a Farkasréti temetőben. A gyermekeivel vélhetően közös sírhelyet idő múltán valószínűleg nem váltotta meg senki, a temető 2011. évi nyilvántartásában már nem szerepel.

Források:

soóki Tóth Mária gyászjelentése.1893

Ifj. Demeczky Mihály gyászjelentése.1925

Kávássy Zsuzsanna - Nováky-rokonság.1930-40

Demeczky Stefánia gyászjelentése.1934

Demeczky Mihály gyászjelentése.1943



[1] FHL INTL Film 1920759. Item 2. – SlovenskoAbov-Gemer-Zemplin /Vol. n. 12./ - Kosice RK. Taufen Reg(ister). 1882-1886. 113. 359/1883.

[2] „… a polgári családok féltve őrzött csemetéiket lehetőleg a Kovács utcai „úri elemibe” járatták; a másik, Hunyadi utcai iskolába inkább csak a proligyerekek jártak.” Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Helikon, Bp., 2017. 168.

[3] Kassa szab. kir. város községi elemi iskoláinak értesítője, Kassa. 1893. 40., A kassai m. kir. állami polgári fiuiskola értesítője, Kassa, 1894. 25., 1895. 30., 1896. 31., 1897. 42., 1898. 37., 1899. 33., 1900. 34.

[4] Felsőmagyarország, XV. 71. (1899. március 28.) 4.

[5] Felsőmagyarország, XVI. 297. (1900. december 29.) 3., Pesti Hírlap, XXIII. 2. (1901. január 2.) 8.

[6] A Kassai M. Kir. Állami Felső Kereskedelmi Iskola jelentése, Kassa, 1910. 12., A Kassai Magy. Kir. Állami Felső Kereskedelmi Iskola jelentése 1912. 12, 1913., 54.

[7] Korabeli távírófajta, elsősorban Európában alkalmazták. Nevét David Edvin Hughes (1831-1900) angol tudós után kapta, ő fejlesztette ki ezt a betűtávíró típust.

[8] A magyar posta története és érdemes munkásai (szerk.: Dr. Hencz Lajos), Bp., 1937. (Életrajzok, fényképek – Számvevőségi és forgalmi tisztviselők – Demeczky Mihály) 356-357.

[9] Budapesti Hírlap, XXII. 315. sz. (1902. november 16.) 7-8. (1 koronával támogatja Hasza István ungvári posta- és távírótiszt gyűjtését az ún. magyar iskolahajóra. Hogy miért? Olvassuk el a felhívást: „ Tisztelt Kartársak! Sokszor igénybe vettem már hazafias áldozatkészségüket, megint csak önökhöz fordulok. A magyar iskolahajóról, a Budapesti Hírlap kezdéséről van szó. Olvasták, hogy mily óriás akadályokkal kell megküzdenie annak a magyar ifjúnak, aki tengerész akar lenni és magyarnak akar maradni. A magyar tengerészetre pedig mind a jelenben, mind a jövőben nagy szükség van. Járja a világot a Honszeretet és hirdesse a háromszinü lobogóval, hogy van Magyarország, van magyar kereskedelem, magyar tengerészet és van magyar hazaszeretet. Járuljunk tehát mi is filléreinkkel e nemes célhoz, mert Apponyi gróf szavaival élve, ilyen dologban a közöny hazafiatlanságot jelent. Előre! Legyen nálunk mindenki és minden magyar!”)

[10] Felsőmagyarország, XX. 18. (1904. január 23.) 5.

[11] Vasúti és Közlekedési Közlöny, XXXV. 58. (1904. május 13.) 543., A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, [1904.] 21. (1904. május 19.) 158.

[12] Magyarország tiszti czím- és névtára. Bp., 1905. 207.

[13] Magyarország tiszti czím- és névtára. Bp., 1906. 219., 1907. 222.

[14] Magyarország tiszti czím- és névtára. Bp., 1910. 246. Valószínűleg a Ferenc József trónra lépésének 60. évfordulójára, 1908-ban kiadott polgári jubileumi keresztről van szó.

[15] Kassai Állami Levéltár, Állami anyakönyvek – Kassa – Sob. Matrika 13. 1/1907 – 203/1909. 58. 172/1907. Az utólagos bejegyzések rovatban: „A vőlegény és atyjának nemesi előneve: „törökszentmiklósi”, ... 2470/1916. polg(ár)m(esteri) sz(abály)r(endelet) 1916. ápr. 1. Schulz István s.k. a(nya)k(önyvveze)tő.-”

[16] Kassai Állami Levéltár, Állami anyakönyvek – Kassa – Rod. Matrika 27. 1/1907 – 341/1908. 1366/1907. Az utólagos bejegyzések rovatban: „A gyermek és atyjának nemesi előneve: „törökszentmiklósi”.” 1915. máj. 17. Török szent miklosy Demeczky Mihályné s.k. Kis-Orosz Lajos s.k. a(nya)k(önyvveze)tő h(elyettes).” Ezzel szó szerint megegyező bejegyzés található ugyanebben a rovatban a következő két gyermek, Mihály és József születési bejegyzésénél is.

[17] Kassai Állami Levéltár, Állami anyakönyvek – Kassa – Rod. Matrika 29. 660-1584/1909 – 1-866/1910. 127. 1419/1909.

[18] Kassai Állami Levéltár, Állami anyakönyvek – Kassa – Rod. Matrika 31. 1206-1512/1911 – 1-1483/1912. 52. 1512/1911.

[19] Kassai Állami Levéltár, Állami anyakönyvek – Kassa – Rod. Matrika 32. 1484-1545/1912 – 1-244/1914. 153. 449/1913.

[20] Kassai Állami Levéltár, Állami anyakönyvek – Kassa – Smrt. Matrika 24. 1058/1911 – 815/1913. 261. 578/1913.

[21] Felsőmagyarország, XXVI. 136. sz. (1910. június 3.) 5. (A kassai választáson egyébként dr. Blanár Béla, a Nemzeti Munkapárt jelöltje nyerte el Kassa város mandátumát, és a Nemzeti Munkapárt országosan is elsöprő győzelmet aratott.)

[22] Magyarország tiszti czím- és névtára. Bp., 1908. 226., 1909. 236., 1910. 246., 1911. 248., 1912. 252., 1913. 261.

[23] A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, [1913.] 17. (1913. március 20.) 123.

[24] Magyarország tiszti czím- és névtára. Bp., 1914. 267., 1915. 269.

[25] Közgazdasági Értesítő, X. (1915) 7. sz. 307., Budapesti Hírlap, XXXV. 126. sz. (1915. május 7.) 18., Pesti Napló, XXXVII. 126. sz. (1915. május 7.) 20., A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, [1915.] 48. (1915. május 6.) 145.

[26] Magyarország tiszti czím- és névtára. Bp., 1916. 287., 1917. 292., 1918. 233.

[27] A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, [1918.] 69. (1918. július 22.) 316.

[28] Lásd: 4. lábjegyzet!

[29] FHL INTL Film 2416782. Item 3. Hungary – Heves – Eger, Állami anyakönyvek, Házasultak 1921-1924. 55. 164/1921.

[30] Budapest Főváros Levéltára, XV.20.1: XXXIII.1.a - Állami anyakönyvek, A 411, I. kerület halotti (1924.02.22. - 1926.02.08.) 2609/1925.

[31] Magyarország tiszti cím- és névtára. Bp., 1927. 145/1.

[32] Rendeletek Tára a Magyar Kir. Posta részére, [1927.] 40. (1927. október 6.) 311.

[33] Budapest Főváros Levéltára, XV.20.1: XXXIII.1.a - Állami anyakönyvek, A 445, II. kerület házassági (1929.07.14.-1933.12.31.) 140/1933.

[34] Magyarország tiszti cím- és névtára. Bp., 1928. 146/1.

[35] Magyarország tiszti cím- és névtára. Bp., 1929. 166/2., 1931. 155/3.

[36] Magyarország tiszti cím- és névtára. Bp., 1932. 172/2.

[37] Budapesti Hírlap, LIII. 149. sz. (1933. július 5.) 9., Rendeletek Tára a Magyar Kir. Posta részére, [1933.] 28. (1933. július 5.) 204.

[38] Budapesti Közlöny, 1940. december 31., 296. sz. 4.

[39] Budapesti Közlöny, 1941. július 6., 151. sz. 12.

[40] Magyarország tiszti cím- és névtára. Bp., 1935. 172/3., 1936. 199/3., 1937. 264/3. 1938. 225/4., 1940. 261/3., 1941. 299/1., 1942. 343/1.

[41] Rendeletek Tára a Magyar Kir. Posta részére, [1942] 31. sz. (1942. július 3.) 379.

[42] Rendeletek Tára a Magyar Kir. Posta részére, [1942] 29. sz. (1942. június 26.) 347.,

Kisfaludi Júlia: Postatörténeti kronológia 1939-1948-ig, 189. In: Postai és Távközlési Múzeum Alapítvány Évkönyve 1997. Bp., 1998.

[43] Budapest Főváros Levéltára, XV.20.1: XXXIII.1.a - Állami anyakönyvek, A 416, I. kerület halotti (1932.11.14. - 1934.12.31.) 1346/1934.

[44] Lásd: 8. lábjegyzet!

[45] Esti Kurír, XVIII. 116. (1940. május 24.) 4.

[46] Budapest Főváros Levéltára, XV.20.1: XXXIII.1.a - Állami anyakönyvek, A 469, II. kerület halotti (1942.07.28. - 1946.02.11.) 208/1943.