A családfák átlátható ábrázolása mindig is a genealógia egyik kulcskérdése volt, így nekem is sok fejtörést okozott, hogy miként lehetne a családfát a leghasználhatóbb módon elérhetővé tenni. Egyelőre a teljes fa kisebb részekre bontása tűnt a legjobb megoldásnak. A táblák közötti kapcsolat reményeim szerint világos, és követhető marad.

A táblákról

A táblákon látható nevekre kattintva érhetjük el az adott családtagról összegyűjtött adatokat. Ezek terveim szerint a következőket tartalmazzák majd: általános genealógiai adatok (születés, házasság, halálozás időpontjai/helyszínei),  a vonatkozó írásos forrásokban található adatok, információk időrendi sorrendben, esetleg hivatkozással a konkrét forrásokra is. A „Források” alatt gyűjtöm össze az adott személyre vonatkozó összes elérhető forrást (ez annyiban különbözik a családi levéltárban kialakított iratcsoportoktól, hogy míg azok a személy élete során keletkezett  dokumentumokat tartalmazzák, a forrásokba minden, az adott személyre vonatkozó - akár több száz évvel későbbi - adat bekerül). A felnőttkort el nem ért, csecsemő-, illetve gyermekkorukban elhalt gyermekek nevét az apa nevéhez tartozó adatlapon sorolom fel, nekik nem készítettem külön adatlapot (beleértve azokat az eseteket is, ahol csak a születés dátuma ismert, és más adat nem áll rendelkezésre). Többnyire ugyancsak az apa, illetve anya neve alá soroltam be a felnőttkort ugyan megért, de utód nélkül meghalt családtagokat. A leányági leszármazottaknak általában csak az első nemzedékét közlöm.

A családfán két meghatározó ágat érdemes elkülönítenünk, a kassai, valamint a bernátfalvi ágat. A Kassán letelepedő Mihály László nevű fiát tekinthetjük a kassai ág első képviselőjének. (Igaz ugyan, hogy már apja, Mihály is Kassán lakott, de nem ott született.) Az ő leszármazottai gyakorlatilag a 19. század közepéig Kassán laktak. Mihály Zsigmond nevű fia fiatalon meghalt, tőle ered a bernátfalvi ág. Fiai, akiket anyjuk - Gadeczky Mária - második férjével, Barthal Mihállyal nevelt fel, Kassáról Bernátfalvára költöztek, és utódaik is ott laktak nagyjából szintén a 19. század második feléig. A bernátfalvi ág a 19. század vége felé ismét több ágra vált szét. Demeczky Lajos tanító Egerbe költözése után beszéltek a családban „egri ágról”, és az ő USA-ba kivándorolt fiaitól - Dezsőtől, Istvántól és Lajostól - erednek a ma is virágzó Egyesült Államokbeli ágak. Ezek az emigráns ágak a Demetzky névváltozatot használták/használják. A másik emigráns ág Demeczky Zsigmond leleszi postamester István nevű fiához köthető, aki 1900 körül költözött ki az Egyesült Államokba. Az ő leszármazottai Demetsky-nek írják a családnevüket. Miután dédapám, Demeczky Jenő Budapestre költözött, a mi esetünkben akár egy „budapesti” ágról is beszélhetnénk.

Az I. tábla értelemszerűen a legkorábbi ismert ősöket mutatja. Látjuk már rajta Zsigmondot és Lászlót, valamint leszármazottaik első nemzedékét is. A táblák sorrendjének kialakításakor bizonyos időrendet kívántam felállítani (érvényes ez az egyes ágakon belüli felosztásra is, tehát először mindig a legidősebb leszármazott ágát követem végig, majd az időrendben őt követőét, és így tovább...). Az I-VI. táblán a bernátfalvi ág, a VII. táblán pedig a kassai ág leszármazása látható. A táblák tartalma bizonyos mértékben fedi egymást, ez azonban reményeim szerint nem lesz zavaró, hanem még segíthet is az egyes leszármazási ágak nyomon követésében. Az egyes táblák méretének, tartalmának meghatározásakor az vezérelt, hogy lehetőleg minél több név és adat kerülhessen fel. A táblák közti navigációt a vörös színnel kiemelt linkek segítik, ezekkel lépkedhetünk a táblák között.