Demeczky Árpád (1887-1952)

Apja: Demeczky János (1852-1895)

Anyja: Holecskó Róza (1858-1941)

Családfa: III. tábla

 

1887. szeptember 26-án született Kassán Demeczky János és Holecskó Róza negyedik fiúgyermekeként. Október 1-én, a Szent Erzsébet Székesegyházban Árpád, János, Mihály névre keresztelte Hiszem Kálmán káplán. Keresztszülei: nagybátyja, Dr. Demeczky Mihálygymn(asiumi). Tanár Miskolczon” és Sikorszky Kamilla „kisasszony Kassán”.[1]

Az elemi iskolát 1893-ban kezdte el a Kovács utcai fiúiskolában.[2] 2. osztályban kimaradt, ezért ezt az osztályt ismételnie kellett. Ez sikerült is neki, ám valamiért a harmadikat is újra kellett járnia. Utolsó adatunk, hogy a negyedik osztályt befejezte, ezután valószínűleg nem tanult tovább az elemiben, hanem a nyomdászmesterséget tanulta ki. Érdemjegyeit az alábbi táblázatban összegeztem.[3]

 

 
Kovács utcai fiúiskola
Évfolyam
1893/1894
1894/1895
1895/1896
1896/1897
1897/1898
1898/1899
Osztály
I. A)
II. A)
II.B)
III. B)
III. A)
IV. A)
Magaviselet
2
-
3
3
3
3
Szorgalom
3
-
3
4
3
4
Általános
osztályzat
elégséges
elsőrendű
kimaradt
elsőrendű
másodrendű
elégséges
elsőrendű
másodrendű

(Magaviselet: 2 = jó, 3 = tűrhető, szorgalom: 3 = változó, 4 = hanyag.)

 

1911 áprilisában a kassai javító-nevelőintézet igazgatója, mint nyomdászt nevezi ki „családi felügyelővé”.[4] 1914 júliusáig „ideiglenes családi felügyelőként” alkalmazták, ekkor véglegesítik helyén.[5]

Érdekesség, hogy már családi felügyelő volt, de az 1911-1912. tanév során 3 tanfolyamot is elvégzett a kassai felső ipariskolában.[6] Ezeket az alábbi táblázatban láthatjuk:

 

 
Kassai felső ipariskola – 1911/1912. évfolyam
Tanfolyam
Kazánfűtői tanfolyam
Lokomobil- és cséplőgépkezelői tanfolyam
Gázmotorkezelői tanfolyam
Időpontja
1911. 10. 15. -11. 30.
1912. 01. 03.
- 03. 20.
1912. 04. 01.
- 05. 12.
Sorszám
2.
3.
3.
Ipari minősítés
fűtő
nyomdai gépmester
nyomdai gépmester
A képesítő
bizonyítvány minősége
jeles
jeles

 

1914 áprilisában 20 fillérrel támogatja az 1914. február 23-iki debreceni bombamerénylet áldozatainak emlékművére indított gyűjtést.[7]

A kassai Népjóléti Bizottság 1919-ben zöldségkertparcellák bérlésére szervezett akciót.[8] E célra a Kassa környéki bérlők és birtokosok ajánlottak fel földterületeket. Takács bárcai bérlő 30 hold földet ajánlott fel teljesen ingyen a kertakció céljaira.[9] A Kassai Napló 1919. március 25.-i száma felsorolja a Takács-féle földekből (Bárca, temető mellett) részesülő bérlők névsorát, itt találjuk Demeczky Árpádné nevét, ki 150 négyszögöl föld bérlésére kapott lehetőséget. (Lakcíme: Fő utca 117.)[10]

1919. május 15-én, egy csütörtöki napon a kassai javítóintézetet átvették a csehszlovák hatóságok, és egyúttal az összes tisztségviselőt elbocsátották, azzal, hogy „akik Magyarország felé szeretnének utazni, szombaton készen áll egy vonat... Amennyiben a tisztviselők közül valaki további alkalmaztatást igényel és a javítóintézetnél állásra reflektál, azt a pozsonyi kormánynál kérvényezheti.” Az intézkedés a cikk szerint 144 embert és családot fosztott meg kenyerétől.[11]

1939-ben, a Felvidék déli részének visszacsatolása után az igazságügy miniszter az (ekkor már ismét a Kassai Kir. Javítónevelő Intézet nevet viselő intézményhez) nevezi ki munkavezető felügyelővé az „állami rendszerű szakaltisztek csoportjába”.[12] 1942-ben azonos beosztásban a műszaki altisztek csoportjába nyer kinevezést.[13]

Kassán halt meg, a Kassai Köztemető nyilvántartása szerint 1952. április 30-án temették el.[14]

 

Források:

soóki Tóth Mária gyászjelentése.1893

Kávássy Zsuzsanna - Nováky-rokonság.1930-40

Demeczky Mihály gyászjelentése.1943



[1] FHL INTL Film 1920759. Item 3. – SlovenskoAbov-Gemer-Zemplin /Vol. n. 13/ – Kosice RK. Taufen Reg(ister). 1886-1890. 462. 605/1887. Érdekesség, hogy Mihály bátyja 1883-ban ugyanezeket a keresztneveket kapta csak éppen Mihály, Árpád, János sorrendben. Lásd: Demeczky Mihály (1883-1943)

[2] „… a polgári családok féltve őrzött csemetéiket lehetőleg a Kovács utcai „úri elemibe” járatták; a másik, Hunyadi utcai iskolába inkább csak a proligyerekek jártak.” Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Helikon, Bp., 2017. 168.

[3] Kassa szab. kir. város községi elemi iskoláinak értesítője, Kassa. 1894. 47., 1895. 19., 1896. 22., 1897. 25., 1898. 27., 1899. 42.

[4] Igazságügyi Közlöny, XX. (1911) 4. sz. 130.

[5] Igazságügyi Közlöny, XXIII. (1914) 7. sz. 107., Budapesti Hírlap, XXXIV. (1914) 174. sz. (1914. július 25.) 19.

[6] A Kassai M. Kir. Állami Felső Ipariskola értesítője az 1911-12-iki XL. tanévről, Kassa, 1912. 49, 51, 53.

[7] Budapest Hírlap, XXXIV. 88. (1914. 04. 12.) 8.

[8] Kassai Napló, XXXV. 30. (1919. március 8.) 2. Zöldségkertparcellát kaphattak: „1. Hadiözvegyek, hadifogságból még mindig vissza nem tért katonák feleségei és családjai, vagy rokkantság folytán félig, vagy egészen munkaképtelen hadirokkantak családjai, ha az illető család összjövedelme a heti száz koronát el nem éri. 2. Olyan családok, kiknek heti összjövedelme nem haladja meg a száz koronát és legalább három gyerekük van. 3. Olyan családok, akiknél családtagonként egy napi jövedelmük a tíz koronát meg nem haladja.”

[9] Kassai Napló, XXXV. 43. (1919. március 23.) 2.

[10] Kassai Napló, XXXV. 71. (1919. április 25.) 4.

[11] Kassai Napló, XXXV. 88. (1919. május 16.) 2.

[12] Igazságügyi Közlöny, XLVIII. (1939) 5. sz. 107.

[13] Igazságügyi Közlöny, LI. (1942) 1. sz. 30.