|
|
| Demeczky Emil (1893-1939) |
|
Apja: Demeczky János (1852-1895)
Anyja: Holecskó Róza (1858-1941)
Felesége: Harkabusz Mária
Családfa: III. tábla
1893. június 29-én született Kassán, Demeczky János és Holecskó Róza hatodik fiúgyermekeként. Július 5-én keresztelte Emil, Péter névre Mihálffy Béla káplán a Szent Erzsébet-székesegyházban. Keresztszülei: apja anyai ági unokatestvére, Skvór Emil „megyei tisztviselő” és Gáspár Margit „kisasszony” voltak.[1]
A Kovács utcai fiúiskolában kezdte elsajátítani az elemi ismereteket, de már a második évben kimaradt, ezért ebben az évben érdemjegyeit sem tüntették fel. Úgy tűnik, ezután egy teljes iskolaévet kihagy, és csak az 1902/1903-as tanévben ül vissza az iskolapadba. Ezúttal azonban már a város másik elemi népiskolájában, a Hunyadi utcai fiúiskolában találjuk.[2] A következő két osztályt elvégzi ugyan, ám a 4. osztályt ismételnie kell. Ez sikerül is, az ötödik azonban ismét nem... A rákövetkező iskolaévben a neve már nem szerepel az iskolai értesítőben. Mivel a jelenleg elérhető források nagyjából eddig az évkörig állnak rendelkezésre, nem tudható, hogy később visszakerült-e, vagy pedig végleg búcsút intett az alapfokú oktatásnak. Valószínűleg igen, és az is, hogy nem tanult tovább, gimnáziumba már nem járt. Érdemjegyeit az alábbi táblázatban összegeztem.[3]
(Magaviselet: 3 = tűrhető, szorgalom: 3 = változó.)
A reszelővágó szakmát tanulta ki. 1910-ben a kassai felső ipariskola kazánfűtő tanfolyamán vett részt. Szomorú tény, hogy a 31 résztvevő közül egyedül az ő bizonyítványa lett elégtelen.[4]
Az első világháború idején a kassai 34. gyalogezredben szolgált, két ízben is megsebesült, 1915-ben mint a 9. század őrvezetője[5], 1917-ben pedig az 1. század tizedeseként.[6] Ezt követően a frontra már valószínűleg nem került vissza, egy gondos kéz a születési anyakönyvbe ugyanis bejegyezte házasságkötését is, innen tudjuk, hogy 1917. november 8-án Harkabusz Máriával lépett házasságra Kassán.[7]
Kávássy Zsuzsanna a következőket mondja róla visszaemlékezéseiben: „... mint hajóhintást ismerték, mint hintáslegényt.[8] ... a világháborúban megsebesült, s mint rokkant Kassán kapott trafikot valahol a Fő-utcán, afféle trafikos-bódéja van valahol fent a kaszárnyák körül.”[9] És tényleg! Az 1929-es kétnyelvű, szlovák-magyar kassai címtár szerint[10] a Kovács/Kováčska utca 1. szám alatt, a Friedmann Salamon tulajdonában álló házban/üzletben vitt dohánytőzsdét[11]. Igaz, a kaszárnyák a Kovács utca másik végén voltak, de tényleg trafikos volt a Fő utca közelében.
Feltehetően ebben a (Friedman Sal. feliratú) világosabb színű körrel kiemelt üzlethelységben volt trafikos Demeczky Emil, a Kovács/Kováčska és a Malom/Mlynská utca sarkán.
(A képeslap 1914 körül készült, a Malom utcát akkor éppen Kossuth Lajos utcának hívták.) Forrás: OSZK
Valószínű, hogy a bátyja, Mihály gyászjelentésén szereplő „Irénke” az ő lánya lehetett. 1939. szeptember 27-én temették el a Kassai Köztemetőben.[12] Özvegyének és gyermekének sorsáról csak annyit tudunk, hogy 1943-ban még életben voltak.
Források:
[1] FHL INTL Film 1920759. Item 4. – Slovensko – Abov-Gemer-Zemplin /Vol. n. 14./ – Kosice RK. Taufen Reg(ister). 1891-1894. 215. 454/1893.
[2] „… a polgári családok féltve őrzött csemetéiket lehetőleg a Kovács utcai „úri elemibe” járatták; a másik, Hunyadi utcai iskolába inkább csak a proligyerekek jártak.” Márai Sándor: Egy polgár vallomásai, Helikon, Bp., 2017. 168.
[3] Kassa Szab. Kir. város községi elemi iskoláinak értesítője, Kassa. 1900. 18., 1901. 21., 1903. 34., 1904. 33., 1905. 35., 1906. 37. [4] A Kassai M. Kir. Állami Felső Ipariskola értesítője az 1910-11-iki XXXIX. tanévről, Kassa, 1911. 43.
[7] FHL INTL Film 1920756. Item 4. – Slovensko – Abov-Gemer-Zemplin. Kosice. RK. Taufen. Vol. n. 14. 1891-1893. 215. 454/1893.
[8] A vurstli jellegzetes figurái voltak a hintáslegények. Ők kezelték a lengőhintákat.
[10] Nový Adresár Mesta Košic A Okolia / Košice város és vidéke új címtára, Kassa, 1929. 32, 80, 336.
[11] Dohányos bolt, trafik. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
