Férje: Demeczky József (1843-1889)

Családfa: II. tábla, III. tábla

 

Fecske Mária 1846. decemberében született Richvaldon[1] Fecske István és Sztosinszky Terézia első gyermekeként. (Édesanyjának biztosan, és édesapjának is vélhetően második házasságából.) 1846. december 13-án keresztelte meg Majláth Mihály plébános a helyi római katolikus templomban Mária Ottilia névre, keresztszülei Hauser Ferenc és Fábry Mária voltak.[2] Mivel édesapja 4 éves korában, 1850-ben meghalt[3], édesanyja és annak rokonsága jóval meghatározóbb szerepet töltött be sorsa alakulásában. A korán elhunyt atya után a családfő szerepét idő múltán úgy tűnik egyre inkább anyja első házasságából származó féltestvére, Janoviczky Zsigmond tölti be. Mint gróf Forgách Kálmán erdőmestere kerül a Zemplén megyei Bacskóra, és vele együtt az egész család: özvegy anyai nagyapja, és édesanyja, valamint féltestvére, Fecske Mária. Az 1869. évi országos összeírásból[4] képet kaphatunk arról, milyen körülmények között élhettek. A 16. házszám alatt két háztartást írtak össze, és a megadott adatok alapján két külön épületegyüttesről is lehetett szó. Mi itt most csak az 1. számú háztartással foglalkozunk, hiszen kutatásunk szempontjából a másik nem bír jelentőséggel.

 

A család egy földszintes házban lakott, amely a következő helységekből állt: 3 szoba, 1 kamra, 1 előszoba, 1 pince, 1 szín/félszer, 2 istálló, és 1 csűr. Háziállataik a következő voltak: 2 könnyű, herélt ló, 3 tehén, és egy 3. életévét betöltött borjú. Mivel a következő házszám, a 17-es, a Forgách grófok tulajdonában állt (igaz ledőlt, és helye üresen áll), elképzelhető[5], hogy talán a 16. szám alá tartozó épületeket is a grófi család birtokolta, és Janoviczky Zsigmond szolgálati lakásként lakott az egyikben. A család egy kocsist, és egy szolgálót tartott, ők az összeírás szerint rendes évi fizetést kaptak. Az alábbiakban az összeírási táblázat egy kivonatos változatát közlöm.

 

A lakók vezeték és keresztneve	Születése éve	Vallása	Családi állapota	Hivatása	Foglalkozási viszonya	Szülőhelye	Olvasni	Írni, olvasni
							tud-e?
családfő Sztassinszki Mátyás	1780.	RC.	özvegy	Kiszolgált pénztárnok Gr. Forgács.	Nyugdíjbül el az unokajánál	Lengyelorsz.	tud	tud
leánya özv: Fecske Istvánné sz: Sztassinszki Terezia	1821.	GC.	özvegy	Férje Bártfa városának tisztartója volt	nyugdijjal	Abauj. Nadaska	tud	tud
leánya Fecske Mari	1852.	RC.	hajadon	háztartás	anyjánál	Sáros. Richvald	tud	tud
Jánoviczki Zsigm.	1840.	RC.	nőtlen	Gr. Forgács Kálmán erdésze	rendes fizetéssel	Abauj. Györke	tud	tud
Korik Mihály	1852.	RC.	nőtlen	kocsis	évi bérrel	Szepes. Biaczócz /Bjacovce/	n(em)	n(em)
Vojlusz Mária	1840.	RC.	szabad személy. volt.	szolgáló	évi bérrel	Sáros. Hosz(szú). rét	n(em)	n(em)

 

1. Fecske István és a Fecske család

Fecske István 1789-ben született Fecske György és Benyó Mária házasságából az egykori Torna vármegye székhelyén, Tornán.[6] Apja valószínűleg kézműves, vagy iparos lehetett. A Fecske család a helyi katolikus anyakönyv bejegyzései szerint már a 18. század első harmadától a városban élt. 1845. körül házasodott össze az akkor már évek óta özvegy Sztosinszky Teréziával (lásd lent). 1846-ban Bártfa város richvaldi tiszttartója volt (Bártfa volt ugyanis Richvald földesura), később pedig, 1848-1850 között ő bérelte a várostól az uradalmat, úgy tűnik, sikerült tehát kitörnie a mezővárosi kézműves rétegből. Első gyermekük Mária volt, ezen kívül még két gyermekük született: 1848. novemberében Emília (Keresztszülei azonosak Mária keresztszüleivel: Hauser Ferenc és Fábry Mária.[7] Ő 1849. januárjában, öthetes korában meghalt.[8]), és 1850-ben István (Keresztszülei: Fischer Konrád, édesanyja sógora, és Hauser Franciska.[9] Valószínűleg ő is kiskorában halt meg.) Fecske István 61 éves korában, 1850. januárjában halt meg agyvérzésben, január 15-én temették el Richvaldon.[10]

 

2. Sztosinszky Terézia és a Sztosinszky család

Sztosinszky Terézia 1818. júliusában született Nádaskán[11], július 24-én keresztelték meg a felsőolcsvári római katolikus templomban. Sztosinszky Mátyás és Janovszky Anna első gyermeke.[12] Édesapja lengyel volt, Lengyelországban, – talán Krakkóban – született 1780 körül, onnan került Magyarországra. 1818-1824 között a Forgách grófok nádaskai birtokának ispánja. Még két gyermeke született Nádaskán, Erzsébet (1820-1897)[13], és István (1822-1824)[14]. Sztosinszky Mátyás mint a Forgách grófok pénztárnoka vonult nyugdíjba, és élete utolsó szakaszát Bacskón töltötte unokájánál, Janoviczky Zsigmondnál, egészen 1871-ben bekövetkezett haláláig (a gálszécsi anyakönyv szerint 94 éves korában halt meg!)[15].

Sztosinszky Terézia 1835 körül megy férjhez Janoviczky György evangélikus vallású fiatalemberhez, aki ekkoriban – mit tesz Isten – ugyancsak a Forgách grófok alkalmazásában áll, gróf Forgách István györkei[16] birtokának ispánja. Első gyermekük, Janoviczky Patronella 1836. májusában születik Györkén, és május 22-én keresztelik meg a regeteruszkai[17]római katolikus templomban. Második gyermeküket, Zsigmondot, már az apa vallására keresztelik. Ő ugyancsak Györkén születik 1838. február 28-án, és március 1-én keresztelik a felsőkemencei evangélikus templomban. György azonban nem sokáig örvendezhet az újszülöttnek, a zord halál igen korán elragadja szerettei köréből, idegláz végez vele 1838. augusztus 22-én, 24-én helyezik örök nyugalomra a györkei sírkertben. Halála után nem tudjuk, hol élt özvegye a két Janoviczky gyermekkel, és hol sodorta össze az élet Fecske Istvánnal, de vélhetően az esküvő után nem sokkal már Richvaldra költöztek. Férje 1850-ben bekövetkezett halála után özvegyi nyugdíjat húzott Bártfa városától, annak egykori kenyéradójától. Leánya, Janoviczky Patronella 1854. június 6-án Richvaldon köt házasságot a görög katolikus vallású Fesztory Gáborral.[18] E házasság azért is érdekes számunkra, mert első gyermekük, Fesztory Kornélia, Demeczky Pál első felesége lesz majd 1872 körül.

Janoviczky Zsigmond 1871-ben alapított családot, ekkor házasodott össze Szontagh Máriával Gálszécsen[19], és 1872 körül helyezik Toriszkára[20]. Egyedül maradt édesanyja (nagyapja 1871-ben meghalt, Fecske Mária 1872-ben megházasodott és elköltözött) velük tartott. Itt halt meg 1873. május 20-án, május 22-én temették el a helyi temetőben.[21]

 

Sztosinszky Erzsébet 1843 körül házasodott össze Fischer Konráddal, akinek, mint édesapjának, ugyancsak a Forgách grófok adtak kenyeret, ő uradalmi erdőmester volt. Fischer Konrád 1814-ben született Kassán.[22] Édesapja, Fischer Mátyás kassai kereskedő volt, aki egy lőcsei leánnyal, Sztramszky Máriával kötötte össze az életét 1808-ban.[23] Bár Konrád és testvérei is Kassán születtek, a család később, úgy látszik, Lőcsére költözött, mert testvérei már itt házasodtak. 1852-1860 között a Forgách grófok lénártói uradalmában erdőmester (a közeli Lukón lakott nejével), itt ismerkedik meg ükapámmal, Demeczky Antallal, aki kasznárként állt a grófi család szolgálatában. Barátság szövődik köztük, ükapám őt és feleségét kéri fel keresztszülőnek Paulina leánya keresztelőjén, 1859-ben.[24] A lénártói „kitérő” után visszaköltözik Lőcsére, ahol a grófok szolgálatában töltött évek után a városi közigazgatásban vállal szerepet mint Lőcse város képviselője, tanácsnoka és közgyámja. Dédapámat, Demeczky Jenőt is ő vette szárnyai alá Lőcsén, aki az ottani főgimnáziumban végezte el a középiskola első két osztályát.[25] 1891-ben hunyt el Lőcsén[26], felesége, Sztosinszky Erzsébet 1897-ben követte.[27]

 

Itt az általam összeállított töredékes Sztosinszky családfa, amelyen jól láthatóak a szövevényes rokonsági viszonyok: Sztosinszky családfa