Kávássy Zsuzsanna - Nováky-rokonság.1930-40

Családtörténeti szempontból értékes forrásszöveget olvashatunk az alábbiakban. Ükanyám, Kávássy Zsuzsanna valamikor 1930-40 között Kassamindszenten mesélte el mindazt, amit a rokon családokról tudott, amire még vissza tudott emlékezni. Gizella lányának férje, az írógépet gyakorlottan kezelő Polgáry István az élőszóban elhangzó szöveget kattogtatta le gépével, erre utalnak a szövegben lévő törlésjelek és betoldások, valamint az is, hogy ükanyám időnként korrigálta saját magát, de az előzőleg lejegyzett tévedés természetesen ott maradt a szövegben. Az emlékek, személyek időnként egybecsúsznak, átrendeződnek, ami nem is csoda, hiszen a mesélő ekkor elmúlt már 70 éves. Ahol pontosítani tudok egy-egy információt, ott lábjegyzetben megteszem. A helyesírást kivételesen a maihoz igazítottam, hogy megkönnyítsem a szöveg befogadását. A szöveg megfogalmazása különös módon nem első szám első személyű, Polgáry István valószínűleg lejegyzéskor írta át első szám harmadik személyre, ezért a szövegben „mama” jelenti Kávássy Zsuzsannát, az „apa”, pedig férje, Nováky István. A családneveket egy-egy család tárgyalásánál az első teljesen kiírt családnév után általában kezdőbetűvel rövidítette, ezeket feleslegesnek találtam feloldani. Elsősorban a vélhetően nyitrai eredetű (soóki) Tóth család abaúji ágáról, a Demeczky és a Kávássy családokról olvashatunk bővebben. Érdekes visszatérő motívum két családdal kapcsolatban is a „16 élő [született] gyermek”, itt is valószínűleg az emlékek keveredéséről lehet szó, illetve a 19. századi nagyobb gyermekhalandóság magyarázza dolgot. Ma már szinte közhelynek számít, hogy régen akár tíznél több gyermek is születhetett, de közülük olykor csak kevesen érték meg a felnőttkort. Kassamindszent. 1930-40.

Nováky-rokonság

 

A mama nagyapja Demeczky István, megyei ügyész /Abaúj/, ennek felesége Soóki Tóth Karolina. Demeczky István testvérei D. Antal és László. Antal felesége Bodiczky Paulina. D. Antal a gróf Forgách gazdatisztje volt Csákányban, D. László foglalkozása útmester Abaúj v(ár)m(egyé)ben a pesti vonalon, Szinna[1] felé. D. László első felesége Nováky Anna, a második Ruzsicska-leány, Eperjesről[2]. Demeczky Ferenc volt Antal, István és László apja. Valahol a megyénél volt tisztviselő, hogy mi, arra mama már nem emlékszik. Feleségének nevére mama szintén nem emlékszik már. Soóki Tóth Karolina testvére volt: Mária, Demeczky József bernátfalvi birtokos felesége. Ez a Demeczky gyergyószentmiklósinak mondta magát. Testvére volt D. Zsiga [Imre], ez is itt gazdálkodott kis birtokán Bernátfalván. Ezeknek az apjáról már nem tud a mama semmit. D. Zsiga [Imre] felesége Erzsébet keresztnevű sárosi parasztleány, a rokonság csak úgy hívta maga közt, hogy Hajzsa.[3] D. József gyermekei: D. József. Ennek neje: Kulin Mária [Gizella] egri főszolgabíró leánya.[4] Ennek a házaspárnak a fia D. Miklós, jelenleg budapesti, illetve gödöllői lakos, ezredes, vagy talán tábornok. Ennek volt még egy testvére, szintén katonatiszt volt a háborúban.[5] Erről mama többet nem tud. Miklós apjának testvérei: D. Mihály, a volt egyetemi tanár, és D. János, ez telekkönyvi hivatalnok volt. Mihály felesége Volf Irma, János feleségének nevét mama nem tudja, csak ismerni ismerte, azonban még Kassán él valahol. D. János gyermekei közül Mihály postatiszt valahol Pesten, ennek feleségéről Gizikéék tudnak, amit tudnak, a többinek a nevét mama nem tudja, az apa valószínűleg hamar meghalt, a gyerekek lecsúsztak, egyik idősebb fiú először csendőr volt, aztán kutyapecérnek vette el a leányát, a másik a világháborúban megsebesült, s mint rokkant Kassán kapott trafikot valahol a Fő-utcán, afféle trafikos-bódéja van valahol fent a kaszárnyák körül, a negyedik fiú neve Emil volt, ezt mint hajóhintást ismerték, mint hintáslegényt. Ez az apja halála után született, azt mondták, hogy már nem is a János fia.[6] A Soóki Tóth Karolina és Mária testvérei voltak még: Magdolna, /a családban Mancinak hívták/, Anna, János, Imre, József és Sándor. Magdolna férje Gaál Sándor, gazdatiszt gróf Károlyinál, Radványban ismerkedett meg a feleségével. Itt volt t.i. a Manci /Magdolna/ egyik bátyja plébános: József.[7] Gaálék gyermekei: G. Sándor, varannói gyógyszerész, akiről az a hír a családban, hogy a háború[8] elején orosz oldalra végzett kémkedésért Miskolcon felakasztották. Felesége az előző varannói gyógyszerész leánya volt. Gyermekeik közül az egyik Hajdú József ny(ugalmazott). főszolgabíró felesége, egy gyermeke gazdatiszthez ment feleségül valahová, talán Zemplénbe. A varannói Gaál gyógyszerésznek a mama tudomása szerint még két fia is volt, az egyik talán Sátoraljaújhelyen volt járásbíró, a másikról nem tud mama semmit. A Károlyi gazdatisztjének, Gaál Sándornak, Magdolna férjének a varannói gyógyszerészen kívül gyermekei: Gyula, járásbíró volt Gyulán, ott is halt meg, gyermekei nem voltak, továbbá Lajos, ez Érmindszenten gazdálkodott a birtokukon. Károlyi László grófnak t.i. Érkáváson is volt birtoka, oda került át gazdatisztnek Gaál Sándor, így vásárolt aztán Mindszenten[9] egy kis birtokot, valami nyolcvan holdat, náluk ismerkedett meg a mama édesapja, Kávássy Sámuel Demeczky Konstanciával. Ennek a Gaál Lajosnak egyik fia Varannón volt aztán gyógyszerészsegéd, ez volt vagy másfélévig Faragó Irénke vőlegénye. Miatta adta el Irén néni[10] a birtokot, végeredményben mégis otthagyta a menyasszonyát.

Soóki Tóth Anna férje volt Skvór Emil [János], széplaki gazdatiszt, talán a káptalani birtokon. Ez csak elmagyarosodott ember. Gyermekei ennek a házaspárnak: S. Gizella, valami debreceni ügyvéd felesége, Emil, abaújmegyei tisztviselő /árvaszéki pénztárnok volt egy időben, aztán tanácsos/, felesége ennek Urbányi Jolán, abaújtornai birtokos és vármegyei tisztviselő leánya, nemes származású. Erről az asszonyról szól a Kardos premontreivel való história, hogy állítólag ez a fiú nem is a Skvór, hanem a Kardos fia. Skvór 55 éves volt, mikor elvette a 21 éves Urbányi-leányt. A Skvór-Kardos gyermek aztán Pesten jogot hallgatott és állítólag az Urbányi nevet vette fel. A harmadik gyermeke Soóki Tóth Annának Béla nevű volt, úgy tíz éves korában meghalt.

Soóki Tóth János abaújmegyei várnagy, felesége volt Füzy Fáni. A Füzy Fáni apja Lemesen, Sáros v(ár)m(egyé)ben volt főszolgabíró, felesége valami Tomcskó leány volt Baksáról. Füzy Fáni testvére volt Karolina, Pusztay Sándorné, bölzsei birtokos felesége. A Füzyek sárosmegyei család, a felsoroltakon kívül valami Füzy Sándorról tud még mama, aki Demeczky Ferencnek Bernátfalván gyakori vendége volt, egyébként ennek rokoni kapcsolatát Fániékkal mama nem ismeri. Füzy Sándor testvéröccse színész volt. Soóki Tóth János gyermekei voltak: Lajos, valahol Sárosban volt főszolgabíró, sárosi úrilányt vett feleségül, ivadékai valahol Sárosban ma is élnek, másik fia S. Tóth Jánosnak szintén János, nem igen kell emlegetni, mert világcsavargó lett és valahol itt Búzafalván berúgva az útszélen megfagyott. Apjának t.i. a Dióssy mai istállója helyén állott a háza, amikor a bíró nem adott neki éjjeli szállást, hanem odautasította, menet közben felbukott, úgy fagyott meg. – Mária nevű lánya S.T. Jánosnak valami Herzog nevű „krokomerec”-hez ment feleségül, afféle mérnöki alkalmazotthoz a kataszternél. Herczog elhagyta Marit és Zilahon folytatta a foglalkozását. Egy leánykájuk, Fáni úgy 15-16 éves korában meghalt. Soóki Tóth Mária aztán Kassán éldegélt magánosan, miből, azt nem tudja mama. Fáni leányával egy szobában-konyhában élt, mikor mama úgy 15 éves lehetett. A leányát betegségében meg is látogatta mama, mint egykorút. – A S.T. János negyedik gyermeke Ágnes Maráz László tanítóhoz ment feleségül Sárosba. Egyik Maráz-fiú szintén tanító lett, talán a neve is László volt, mint apjának, a Maráz-leány valami csendőrőrmesterhez ment feleségül Eperjesre, Jarzsemszkyhez. Ágnesnek csak ez a két gyermeke volt. Raszlavica sárosi községben volt tanító Maráz László, Ágnes férje. Soóki Tóth Jánosnak ez a négy gyermeke volt. Jarzsemszkynek egy lánya volt, nagyon kövér és egy fia.

Soóki Tóth Imre felesége Wowersmann Gabriella, rozgonyi földbirtokos leánya. Wowersmannékról mama többet nem tud. Imre fia Sándor járásbírósági hivatalnok volt Abaújszántón, korán elhalt, özvegye valahol Enyickén túl kapott postát. Nála járt Elemér bácsi a Soóki Tóth nemeslevelet keresni, mert azt mondták, hogy Imrénél volt a nemeslevél. Leányai vannak, talán kettő vagy három. Többet mama nem tud róluk. Imrének második fia szintén Imre volt, nőtlenül korán elhalt, mint szolgabírói hivatalnok. Egy leánya is volt Imrének, ez valami erdészhez ment feleségül, leánygyermeke szintén erdészné lett, nyugdíjban él valahol Kassán, Demeczky Gyuláné /Jolán néni/ volt nála koszton is.

Soóki Tóth József plébános volt Radványban, Soóki Tóth Sándor szintén pap volt, de káplán korában meghalt.

Kilencedik Soóki Tóth-testvér volt – mama először kifelejtette, mert azzal tréfálkoztak rokoni körben, hogy Soóki Tóth Mihálynénak, szül. Knyézsik Annának az van felírva a kereszt mellett a sírkövére, hogy 16 élő gyermeke volt[11], egyébként Knyézsik Anna kenyheczi birtokos leánya volt, mást mama nem tud róla – Soóki Tóth Zsigmond, koksómindszenti[12] jegyző és birtokos. Fiának Elemérnek felesége Angyal Jozefa. Ennek apja kassai rendőr volt, a tejcédulákat ellenőrizte a piacon, szigorú ember hírében állt, az árusok már kiabáltak, ha meglátták: Jaj, Angyal idze, Angyal idze. Angyal széplaki paraszt családból való volt. Felesége valahogy messziről a Polinszkyakkal állott rokonságban, e házaspár[13] gyermekei: József és Emília. Zsiga bácsi felesége volt özv. Nováky Istvánné Pusztay Mária. Ennek egyetlen testvére volt, de korán meghalt. Atyja feleségéről, Pusztay Sándornéról sem tud mama semmit. Soóki Tóth Eleméren kívül még két gyermeke volt Zsiga bácsinak. Irén és Gizella. Ez volt az idősebb, de fiatalon meghalt. Gyönyörű hosszú és dús haja volt. Tüdőbajban halt meg valami 16 éves korában. Irén férje Faragó Gábor vasúti pályamester, de jómódú ember volt és nyugdíjaztatta magát, gazdálkodott Dunavecsén. Szomotoron volt pályafelvigyázó, mamáék ugyanakkor Perbenyiken voltak[14]. Elemér akkor Kassán volt diák, Irén, pedig mamáékkal ment az első állomásra: Perbenyikre. Faragónak volt egy nagyon gazdag testvérbátyja, akivel haragban volt, ettől örökölt 46.000 korona készpénzt. Faragó többi testvéréről mama nem tud, de olyan is találkozott köztük, akinek 4-5 gyermeke volt. Faragónak és Irénnek egyetlen gyermeke a 18 évi házasság után született Irén. Vőlegénye nem vette el, Dunavecsén egy kiugrott szerzetessel kötött polgári házasságot. Muha-gyerek kettő volt, az egyik meghalt.

Soóki Tóth Mihálynak, a 9 gyerek apjának felesége volt a Knyézsik Anna. Soóki Tóth Mihály Kassán halt meg[15], valószínűleg a megyén volt tisztviselő azon felül, hogy gazdálkodott.

Demeczky Ferenc felesége talán Rozgonyba való volt, neve már nem jut eszébe mamának. De igaz: Kelcz-leány volt. Ezek a Kelczek rozgonyi birtokosok voltak, itt Mindszenten is voltak Kelczek, a ma Krcsméry kezén lévő birtok volt a családé. Valami báró vette el a mindszenti Kelcz leányát. Ez azonban bérbe adta a birtokot valami Csehi nevű embernek majd a Franck-gyárnak, míg végül Krcsméry megvette.[16]

Demeczky Ferenc testvéreiről csak hallotta mama gyermekkorában, hogy voltak. Így Náncsi néni, vénkisasszony. De nem igaz, Náncsi néni a Demeczky Ferenc egyik lánya volt. Még három lánytestvére volt ennek, úgymint Teréz, Mária és még egy, akinek a nevét sem tudja mama. Ez az ő gyermekkorában már férjnél volt valami gazdatisztnél, talán Dórának hívták. Így tehát D. Ferencnek összesen három fia és négy leánya volt.[17] A felesége, pedig szintén tévesen Kelcz-leány, ezek a Kelczek a Soóki Tóth családdal voltak valahogyan rokonságban, valamint a Klescsinszkyek is. D. Ferenc felesége Ladomérszky-leány volt, Ladomérszky országbírónak a testvére.[18] Ez a Ladomérszky agglegény maradt, Nancsi néni vezette a háztartását. Ladomérszky bútorából vette meg mama az utcai szobában levő garnitúrát. Nancsi néni örökölte a Ladomérszky hagyatékát. Ladomérszky Pesten élt, halála után Nancsi néni Vácott vett egy kis házat, Tercsi néni az örökösök sorában sok mindent elhozott aztán Kassára a Nancsi néni halála után. Nem is Kassára, hanem Kemencére s mikor Antal bácsiékkel összeveszett, csak akkor költözött egyszobás lakásba Kassára. Az ő halála után vette meg mama a bútort.

Legidősebb gyermeke talán István volt Ferencnek. Köz- és váltóügyvéd volt és megyei ügyész. Oklevelén mama határozottan úgy olvasta, hogy Törökszentmiklósi Demeczky István. Felesége Soóki Tóth Karolina. Gyermekei: Konstancia, Ferenc és Pál. Igazság szerint azonban 16 gyermeke volt, csak valamennyi kicsiny korában halt meg, valószínűleg a mostani Béres-istállók helyén épült öreg ház nedves levegője miatt.[19] Konstancia férje érkávási Kávássy Sámuel, akkor volt szolgabírói esküdt Érhatvanban talán. Kávássy Sámuel apja Kávássy Lajos volt, kávási[20] birtokos. Ennek gyermekei voltak: Károly, Lajos, Sámuel, Sándor. Korban a legfiatalabb van elöl, a legöregebb hátul. Leányai: Zsuzsánna, Etelka, másra nem emlékszik mama, hiszen nem sokat élt Káváson. Kávássy Zsuzsanna férje Huszár Lajos földbirtokos Káváson, gyermekeik nem voltak. A Huszárokról nem tud mama semmi többet. Etelka Veres Ignác kávási birtokos felesége lett. Ezek is gyermektelenek voltak. A Vereseket sem ismerte mama. Egyik öccse nagyon udvarolt a mama Lotti[21] testvérének, de apja, az öreg K. Sámuel hallani sem akart a dologról. K. Sándornak a felesége Dóczy Polixena. Ezek a Dóczyak talán Giróton[22] éltek, ez a falu Kávás körjegyzőségéhez tartozott. Egyetlen gyermekük maradt életben, Sándor, a második, talán egy leányka, hamar meghalt, mintha azért, mert verték. Ez az ifj. K. Sándor vette feleségül először egy református pap leányát, a nevét nem tudja mama, de ettől elvált, mert a szülők ellenezték a házasságot. Második felesége Récsey Erzsébet, érmindszenti rokon leány. Az öreg Kávássy Lajos felesége Balázsy-leány volt, e leány testvére volt Balázsy Péter, ennek leánya ment férjhez Mindszentre egy Récsey /talán/ Károlyhoz, ennek a lánya tehát a fiatalabb Kávássy Sándor felesége, Récsey Erzsébet. Kávássy Sán[dor]nak és Récsey Erzsébetnek gyermekük nem született. Récsey Erzsébetnek testvére volt R. János, ennek két leánya közül az egyik Kandel kikeresztelkedett zsidóhoz ment feleségül, a másik férjét nem tudja mama.

Kávássy Sámuel felesége lett Demeczky Konstancia. Gyermekeik: Lotti, Zsuzsánna, Berti, Gizella, Helén. Stanci nevű 15, Erzsike 3-4-éves korában halt meg, voltak még apró elhaltak is. Volt köztük iker is. Demeczky Konstancia Demeczky István gyermeke, mint már levezettük. K. Lotti férjhez ment Demeter Sámuel erdélyi ref(ormátus). paphoz. Először Káváson volt pap. Gyermekeik: Zsuzsanna, Kálmán és Samu és Ilonka. Zsuzsanna mint ny(ugalmazott). Hangya tisztv(iselő). él Káváson; az öreg Demetert, D. Sámuel apját az oláhok ölték meg a forradalom idején, bujdosás közben született egyik testvére Sámuelnek, valami erdőben, de meg is halt. D. Kálmán tanító Erdélyben, nős, gyermekei vannak, Boldizsár[23] volt meglátogatni őket. D. Samu vasutas, talán raktáros, Debrecenben él, családos, Lotti és Jolánka lányairól hallott mama. D. Ilonka Erdélyben református papné. Itt Boldizsár a forrás. Esetleg Nováky Lotti. Kávássy Zsuzsanna az mama. Apával Bernátfalván ismerkedett meg nagyanyjánál, Demeczky Istvánnénál. Akkor Demeczky István már nem élt. D. Istvánnak birtoka volt Bernátfalván, volt régi birtok is benne, de szerzett is, mint ügyvéd szerezte. Halála után lettek jegyesek mamáék. D. István özvegyének Kassán is volt háza, a Batthyány-utca szögletén, valamikor ez Kakas-utca volt. A mama férjének, Nováky Istvánnak apja is István volt, pandúrbiztos és birtokos Koksómindszenten. Öreg Nováky István felesége volt Pusztay Mária, később Soóki Tóth Zsigáné. Öreg Nováky István apja László, ennek felesége Homonnay Júlia Hajdúnánásra való volt, 105 éves korában halt meg.[24] Egyéb rokonságáról nem tud mama, csak talán erdélyi ügyekben szerepeltek. Árva leány volt és Tomcskónénál ismerkedett meg Nováky Lászlóval. Öreg Nováky Istvánnak, az Ádám [László] fiának egyetlen fiútestvéréről tud mama, ez volt László, Abaúj és Sáros v(ár)m(egye). Táblabírája, ennek felesége Polinszky Mária. Ez a László Kassán élt. Polinszky Mária apja Kassán városbíró volt, anyjának a leánynevét nem tudja mama. A Polinszky-családnak a Novákyakkal csak ez az egy kapcsolata van. Nováky László egyetlen leánya volt Emília[25], ez Demeczky Ferenc felesége lett, ennek volt olyan lópata alakú lába. Nováky László táblabíró Kassán fekszik [van eltemetve]. Apa leszármazottait mind ismerjük.

Kávássy Berti zilahi főszolgabíró, felesége Obengruber Róza. Ennek a leánynak ősei, mint lengyel menekültek jöttek Magyarországra, s lengyel nevüket németesítették. A leány apja valamiféle pénztárnok volt, vagy a megyénél, vagy a városnál, vagy valamiféle tisztviselő, mikor Tasnádon volt még hivatalnok, akkor ismerkedett meg lányával Berti. Nagyobbik fia Berti volt, apja halála után úgy tíz éves korában halt meg. A kisebbik Béla. Zilahon élt a család az apa korai halála után is, kosztot adott Róza néni. Kávássy Béla házastársa volt Fináczy Ernő egyetemi tanár leánya, Erzsi, egyetlen lánya van e házasságból. Elvált s elvette Zavadovszky Sándornak, az állami számvevőszék elnökének lányát, Verát. Ettől is elvált. Mindkét asszony újra férjhez ment. A Fináczy lány valami bőrgyáros zsidóhoz, a másik valami ügyvédhez talán.



[1] Helyesen: Abaújszina.

[2] Pontosabban: az egykor szintén Sáros megyei Héthársról.

[3] Itt Kávássy Zsuzsanna összekeverte a fiút az apjával. Az említett „Zsigmondot” valójában Imrének hívták, és az ő felesége volt a vélhetően valóban „nemtelen” származású Szabol Erzsébet, aki viszont a vonatkozó házassági és halotti anyakönyvi bejegyzések szerint is Bernátfalván született. Az ő egyik gyermekük volt Zsigmond.

[4] Pontosabban: Kulin Gizella.

[5] Miklós testvérét itt összekeverhette valakivel, mert Ödön orvos volt, és 1907-ben meghalt.

[6] Tévedés: Emil 1893-ban született, apja, pedig csak 1895-ben halt meg. Valószínűleg a két esemény egymáshoz valóban közeli időpontja kelthetett gyanút a távolabbi rokonokban.

[7] A halála utáni örökséggel kapcsolatban Demeczky István, mint ügyvéd képviselte a soóki Tóth testvéreket az egyházi hatóságokkal szemben.

[8] I. világháború.

[9] Érmindszenten.

[10] Lásd később: soóki Tóth Zsigmond lánya, Irén.

[11] Eddig 10 gyermeket sikerült azonosítanom, de a szám még könnyen bővülhet. A kassamindszenti temetőben ma is áll Knyezsik Anna szép, régi sírköve. A sírfelirat szövege: „Itt nyugszik Knyezsik Anna Kedves elfelejthetetlen, jó éds Szőlő Anyánk Soókÿ Tóth Mihály Úr Kedves Atyánk hitvese. Megh: 1824e Okto: 14én. Emelte Fia Jósef Radványi Plébános”.

[12] Kassamindszent 1899 előtti neve.

[13] soóki Tóth Elemér és Angyal Jozefa

[14] Ez arra vonatkozik, hogy Nováky István is pályafelvigyázó volt, és egy időben Perbenyiken laktak.

[15] Kassán halt meg, viszont Bernátfalván temették el, így halálát a kassai és a kassamindszenti anyakönyvbe is bevezették.

[16] Ebben a bekezdésben a soóki Tóth és a Demeczky családot keverte össze Kávássy Zsuzsanna. Csoma József adatai szerint az Abaúj megyében letelepedő Tóth János felesége volt Kelcz Anna.
Pontosítanom kell azonban Csomát, mert az általa közölt családfa hibás. Péter helyesen Mihály, felesége, pedig nem Anna, hanem Julianna!

[17] Demeczky Ferencnek valójában 6 fia, és 7 leánya született. Többen persze kiskorukban meghaltak, vagy nem éltek már Kávássy Zsuzsanna gyermekkorában.

[18] Ladomérszky Imre (1788-1859)

[19] Valójában „csak” 12 gyermeke született, ebből valóban hárman érték csak meg a felnőttkort.

[20] érkávási

[21] Kávássy Karolina

[22] Érgirolt

[23] Kávássy Zsuzsanna unokaöccse, Madáchy Boldizsár.

[24] A kassamindszenti halotti anyakönyv szerint 95 évesen halt meg.

[25] Nováky László kétszer házasodott, összesen négy leánygyermeke született, de valóban csak Emília érte meg a felnőttkort.